Egy hónapja csatlakozott csapatunkhoz Brendan Bailey. Amerikai légiósunkat az eddigi időszakról, valamint az apuka-szerepről is kérdeztük, de elárulta azt is, miből van a legtöbb az otthonukban.

– Egy hónapja vagy már a csapatunkban, hogy érzed, milyen volt az első hónap a Szedeákban?
– Nagyon jól érzem magam, minden rendben van, csupán a miatt van hiányérzetem, hogy nyerhettünk volna több mérkőzést. Nincs okom panaszra, megkedveltem a várost, és a szurkolóink is nagyszerűek, tényleg minden szuper!

– Remekül sikerült a bemutatkozásod, hiszen 27 pontot dobtál a Körmendnek a kupameccsen úgy, hogy két edzésen vettél részt. Azért ez nem mindennap fordul elő, hogy valaki így kezdjen.
– Szerettem volna egyből megmutatni, mire is vagyok képes, hiszen a szezon kései szakaszában járunk. Nincs sok idő már, rögtön a maximumot szerettem volna nyújtani, örülök, hogy ez sikerült is.

– Milyen volt a gyerekkorod, milyen a kapcsolatod a családoddal?
– Szerencsésnek érzem magam, hiszen úgy nőttem fel, hogy végig ott volt az életemben a kosárlabda. Apukám 16 éven keresztül az NBA-ben játszott, nagyszerű gyerekkorom volt. Nagyon szeretem a családomat, akik mindig is ott voltak mögöttem és támogattak az életben.

– Nemrég lett hároméves a kislányod. Milyen az élet édesapaként?
– Egészen elképesztő! Nagyon szeretek apuka lenni, a kislányom egy igazi kis energia- és szeretetbomba. Nagyon gyorsan nő, már egész sokat beszél. Úgy érzem, fiatalon tart az ő jelenléte, és a legjobb dolog, ami velem történhetett, hogy megszületett. Szerencsére már lassan egy hete csatlakozott hozzám a feleségem és a kislányom, így hármasban vagyunk már Szegeden.

– Egyértelmű volt, hogy kosárlabdázó leszel?
– Igen, soha nem akartam mást csinálni. Mindig is kosaras szerettem volna lenni, ahogy említettem is, én e körül a játék körül nőttem fel, az apukám játszott Európában is. Nagyon fiatal voltam még, amikor ő az NBA-ban játszott, de rengeteg felvételt mutatott arról, amikor ő még aktív volt, és olyan legendák ellen játszhatott, mint Michael Jordan vagy Larry Bird.

– Apukád a Utah Jazzban játszott, jól gondolom, hogy ők a kedvenceid a ligából?
– Igen, nagy szurkolójuk vagyok. Azt gondolom, idén sok embert megleptek, mert nem gondolták volna, hogy ennyi nagy győzelmet aratnak idén. Egy fiatal, nagyszerű csapatról van szó, akiknek jó nézni a játékát.

– Követsz más sportokat is?
– Megnéztem a SuperBowlt, de igazából csak kosárlabdát szoktam nézni. A feleségem testvérei egyetemi szinten baseballoznak, így gyakran megnéztük az ő meccseiket, ezáltal próbálom magam kicsit kiképezni baseballból is.

– Gyűjtögetős típus vagy?
– Nem kimondottan, de rengeteg cipőm van, Jordanek, converse-ek, Nike-k, de tulajdonképpen mindenféle. A feleségem egyébként még nagyobb gyűjtő, így cipőkből aztán bőven van otthon nálunk.

– Mivel szereted tölteni a szabadidődet?
– Elsősorban időfüggő, de nagyon szeretek utazni. Szeretek olyan helyeket felfedezni, ahol korábban még nem jártam, ebben pedig a feleségem is partner, így ha van rá lehetőségünk, akkor általában utazunk. Szeretek filmezni, sorozatokat nézni, hiszen egy hosszú, az edzések miatt fárasztó nap után jól esik csak elnyúlni a kanapén és megnézni egy jó sorozatot.

– Azt olvastam, újságírást is tanultál. Szeretnéd magad kipróbálni ebben a szakmában később?
– Apukám a Utah Jazznél jelenleg kommentátorként dolgozik. Ez egy olyan dolog, amit mindig nagyszerűnek tartottam, és később szeretnék is valami hasonlóval foglalkozni. Szeretek írni, valamint beszélni azokról a dolgokról, amik érdekelnek. Abszolút el tudom képzelni magamat ezen a pályán is a későbbiekben.

– Rengeteg, művészettel kapcsolatos fotó van a közösségi oldaladon. Honnan ered a művészettel kapcsolatos viszonyod?
– Azt gondolom, csodálatos világban élünk, elképesztő dolgokat láthatunk. Ezt próbálom meglátni mindenben, igyekszem megtapasztalni azt, amit a világ kínál nekünk.

– Négy vereség után most szünet van a bajnokságban, majd fontos meccsek várnak ránk az alapszakaszban, és ott lesz a Falco elleni elődöntő a kupában. Mit vársz ettől a periódustól?
– Rengeteget dolgozunk, nincs vesztegetni való időnk. Azon vagyunk, hogy minél jobban fejezzük be az alapszakaszt. Bármilyen sorozatban is legyünk érdekeltek, innentől kezdve nincs könnyű meccs számunkra. Lépésről-lépésre kell haladnunk, ezért dolgozunk keményen ebben az időszakban, hogy később megszerezzük azokat a győzelmeket.

Big T, Brendan édesapja

Thurl Bailey 1983 és 1991 között játszott a Utah Jazz csapatában, 1991 és 1994 között pedig a Minnesota Timberwolves játékosa volt, majd az 1999-es évben még visszatért a Jazz-hez. Összesen 928 meccsen lépett pályára az NBA-ban, ami alatt 11834 pontig, és 4718 lepattanóig jutott, 1984-ben pedig beválasztották a legjobb újoncok csapatába is. 1988 márciusában szerezte karriercsúcsát, amikor 41 pontot dobott a Denver Nuggetsnek a 116–115-ös Utah-győzelemmel végződött meccsen.

(Fotó: Faragó Imre)